Miben állapodott meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök első online csúcstalálkozóján?

Kezdjük azzal, hogy a csúcstalálkozón készült fotókból ítélve Joe Biden és Hszi Csin-ping élénken üdvözölték egymást. Az amerikai elnök ugyanakkor bevezető beszédében leszögezte, hogy „a két ország egymás közti versenyének nem szabad konfliktussá fajulnia”.

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén” – jelentette ki Hszi Csin-ping, hozzátéve, hogy örömmel látja „régi barátját”.

Meg kell jegyezni, hogy a Biden és Hszi tárgyalása előtt az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság közös nyilatkozatot fogadott el az éghajlatváltozás megváltoztatására irányuló erőfeszítések összehangolásáról.

Jó hír híján gyakorlatilag szenzációként fogadták, bár a jókívánságokon kívül semmi konkrétum nincs a dokumentumban. Ez az enyhülés azonban ideiglenes és az ellenállás irányvonala Washington és Peking között egyértelmű és kompromisszummentes.

Ahogyan azt Richard Haas, vezető amerikai nemzetközi szakértő írta, ha elvonatkoztatjuk magunkat a nyilvánvaló stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk lényege sokkal kevésbé tér el, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. Ez a Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

Most pedig az első online csúcstalálkozó kulcsfontosságú eseményeiről. Joe Biden és Hszi Csin-ping hosszú ideig beszélgetett online hétfő éjszaka, de egyetlen vitás kérdést sem oldottak meg, különösen Tajvan kapcsán. Ennek kapcsán a kínai vezető többek között arra szólította fel amerikai kollégáját, hogy „ne játsszon a tűzzel”.

A Fehér Ház által a virtuális találkozót követően nyilvánosságra hozott közlemény szerint az amerikai elnök figyelmeztette kínai beszélgetőtársát, hogy az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”.

„A tajvani kormány többször is megpróbált az Egyesült Államokra hagyatkozni a függetlenség érdekében, és néhányan (a politikusok – szerk.) az Egyesült Államokban megpróbálják Tajvant a Kína feletti felügyeletre felhasználni – jegyezte meg a maga részérők a kínai elnök. – Ez egy nagyon veszélyes tendencia, ami egyenértékű a tűzzel való játékkal” – hangsúlyozta ki Hszi Csin-ping a kínai külügyminisztérium közleménye szerint.

Ismeretes, hogy Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti, bár a 23 millió lakosú szigetet nem tartja ellenőrzése alatt. A terület nem kiáltotta ki függetlenségét, és továbbra is hivatalosan „Kínai Köztársaságnak” nevezik. Ráadásul Kína központi kormánya katonai erő bevetésével fenyegetőzik, ha Tajvan kikiáltja függetlenségét. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépik a piros vonalat, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – emelte ki Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság vezetője.

Joe Biden amerikai elnök is kifejezte „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, áll a Fehér Ház közleményében.

Így végül néhány órás beszélgetésből kiderült, hogy mindkét ország készen áll gazdasági kérdésben való együttműködésre, de politikai kérdésekben kategorikusak és valószínűleg nem állnak készen engedni. És egyáltalán szükségük van rá a kétoldalú államközi kapcsolatoknak ebben a szakaszában?

NEWSMAKER