Franciaországban globális igazságszolgáltatási reform veszi kezdetét

Franciaországban globális igazságszolgáltatási reform veszi kezdetét

13:03 Október 25, 2021

Politika 280 8 хвилин

Українська

A közelmúltban Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, Erica Dupont-Moretti igazságügy-miniszterrel elindította az igazságszolgáltatási rendszer problémáinak valamint azok megoldásának megvitatását.

A több hónapig tartó megbeszélések kezdetét, amelyeken mindegyik, az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó szakma képviselői, valamint az „egyszerű emberek is részt vesznek, a nyugat-franciaországi Poitiers városában jelentették be.

A reformok startjáról szóló bejelentés helyszíne kapcsán az elnöki palotában elmondták: elsősorban, az államfő nem a fővárosban akarta elindítani a reformot, hogy elkerülje azt az asszociációt, hogy azt a jogi elit fogja elvégezni saját részére, vezetni magának, másodsorban pedig, a hivatalban lévő elnök még soha nem járt Poitiers tartományban.

A reformok bejelentését megelőzően az Élysee palotában tartott tájékoztatón közölték, hogy az ország vezetője be akarja jelenteni az „igazságszolgáltatási rendszer teljes átalakítását”. Ugyanakkor ezen terv, ugyanúgy, mint az ország innovatív fejlesztési tervének „Franciaország–2030” megvalósítását várhatóan Emmanuel Macron nem ezen elnöki ciklusa (2017–2022 o.) alatt tervezik, hanem sikeres választási esetében a második terminusa alatt fejezik be.

Franciaország elnöke ezzel mintegy azt demonstrálja a választók előtt, hogy még temérdek tennivaló van előtte országa jobbá tétele és fejlesztése terén. Ennek kapcsán a Poitiers-i Kongresszusi Palotában az elnök és az igazságügyi miniszter eszmecserét tartott szakemberek, a rendvédelmi szervek dolgozói, jogász diákok és egyszerű „aktív polgárok” részvételével arról, hogy hogyan kell megváltoztatni az igazságszolgáltatást.

A reform kapcsán Franciaország elnöke két fő célt tűzött ki az illetékesek előtt: „a nemzet és az igazságszolgáltatás közötti (bizalom) helyreállítását” és „az állam hatékonyságának biztosítását”. A „modern igazságszolgáltatási rendszer” felépítéséhez el kell érni annak „hatékonyságát”, „átláthatóságát” és „társadalmi nyitottságát”, jelentette ki Macron elnök.

Francia igazságügyi minisztériumi forrás szerint a konzultációk első szakasza november közepéig tart, amikor „a helyszínen tartanak üléseket különböző szintű képviselők, az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás alkalmazottai részvételével. Ezzel párhuzamosan mindenki benyújthatja javaslatát a speciálisan erre a célra létrehozott parlonsjustice.fr weboldalon. Macron elnök felszólította polgártársait, hogy csatlakozzanak és ismertessék álláspontjaikat.

A második, úgynevezett „szakértői” szakaszban 7 munkacsoport különböző témákban – polgári igazságszolgáltatás, bűnügyi igazságszolgáltatás, igazságszolgáltatás a börtönökben, bírói tevékenység vezetése – jövő év január közepéig lebonyolítja a szükséges megbeszéléseket.

A harmadik szakasz – az úgynevezett „konvergencia és általánosítás szakasza” – a munkacsoportok és egy speciálisan létrehozott, Jean-Marc Sovie vezetése alatt működő Független Bizottság közötti párbeszéd. Ezt követően a Független Bizottság összefoglalja és megfogalmazza a javaslatokat, amelyeket február végéig kell benyújtani az elnöknek. Ami magát Jean-Marc Sovie-t illeti, az egyházi szexuális zaklatás kérdéseivel foglalkozó Független bizottság vezetéséről híres.

Fontos, hogy az „igazságszolgáltatás egész családjának” képviselői részt vegyenek „az össznépi megvitatásban”, fogalmaztak ironikusan az elnöki palotában: „bírák, ügyészek, bírósági titkárok, bírósági számvevők, ügyvédhallgatók, ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, börtönfelügyelők, kiskorúak jogvédői, rendőrök, csendőrök, belső biztonsági erők képviselői, vállalatok jogi igazgatói…”

Az elnöki kezdeményezés nem maradt kritika nélkül. Macron elképzelését az igazságszolgáltatás ebben a formában való nagyszabású reformjának végrehajtását több bírósági szakszervezet képviselője is kritizálta. A „globális átépítés” mértékére valamint időzítésére utalva kritizálták Macron hat hónappal elnöki mandátuma lejárta előtti kezdeményezését.

Sőt, a jelenlegi parlament 2022. február végén befejezi munkáját, úgyhogy minden olyan módosítást, amely a törvényhozás jóváhagyását követeli meg, a következő elnöki mandátum idejére kell elhalasztani. Cecil Mamlen, az legnagyobb bírói szakszervezeti szövetség (Union syndicale des magistrats, USM) alelnöke kijelentette, hogy „nem megfelelő az időpont”, hogy ezek a konzultációk „túl közel vannak az (elnöki) ötéves mandátum végéhez ahhoz, hogy komolyan lehessen venni őket”.

Az Elysee palotában erre reagálva kijelentették, először is, mindenekelőtt a lehető leghamarabb „pragmatikusan végrehajtják” mindazt, ami a parlament közreműködése nélkül megváltoztatható, még a választásokig. Másodszor pedig, „függetlenül attól, hogy milyen végrehajtó hatalom mi lesz 2022-ben, az majd támaszkodhat az Igazságügyi Vezérkar következtetéseire”. Más szakszervezet is kritikát fogalmazott meg.

A francia elnök az igazságszolgáltatás problémáiról szólva a bírák „nagyobb felelősségét” is szorgalmazta. „Ami a finanszírozás növelését illeti, az Elysee palotában úgy vélik: ezen a téren már sok minden történt. Az igazságszolgáltatás költségvetése 5 év alatt 33%-al nőtt, 650 új bírói állást jött létre”, – közölte a forrás. „A bíráknak épp ideje megváltozniuk és jobban dolgozniuk”.

Ha azonban a bírói szakszervezetek bírálják is ezeket a konzultációkat, akkor sem szándékoznak bojkottálni. „Nem az a cél, hogy mindenben engedetlenséget mutassunk”, – mondta Lucille Pue, a Magistrates Union főtitkára a sajtónak. „Reméljük, hogy az Igazságügyi Vezérkar a formátuma nem fogja beárnyékolni a valódi problémát”.

Általánosságban elmondható, hogy mindenből ítélve, ha Macron elnök egyezségre akar majd jutni az „igazságszolgáltatás családja” képviselőivel, ahhoz minimum bizonyos pénzügyi (költségvetési) alkukat kell kötnie.

A francia átlagpolgár pedig eközben az igazságszolgáltatás fő problémájának annak túlzott lágyságát tartja. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 10 válaszadóból 9 úgy gondolja, hogy az igazságszolgáltatásnak „szigorúbbnak kell lennie a szabálysértőkkel szemben”.

Egy másik közvélemény-kutatás szerint a franciák 93%-a „túl lassúnak”, 69%-a pedig „átláthatatlannak” tartja az igazságszolgáltatást. És csak 34%-uk nevezte „hatékonynak” a francia igazságszolgáltatást, míg a válaszadók 53%-a azt mondta, hogy „nem érez bizalmat az igazságszolgáltatással szemben”.

NEWSMAKER

 

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei