El sem tudok képzelni őshonosabb népet Ukrajnában, mint a magyar – Szijjártó Péter

El sem tudok képzelni őshonosabb népet Ukrajnában, mint a magyar – Szijjártó Péter

08:00 Augusztus 7, 2021

Politika 3899 5 хвилин

Українська

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter interjút adott az Izvesztyija orosz lapnak a magyar–ukrán viszonyról, azon belül is a nem rég életbe lépett, az ukrajnai őshonos népekről szóló törvényről, amely a magyarokra nem vonatkozik.

Pedig jól jönne a nyelvtörvény és az oktatási törvény miatt identitásukat és nyelvüket féltő, mintegy 100 ezer kárpátaljai magyarnak az őshonos státusz, a jogszabály célja ugyanis az, hogy az érintett népek teljes mértékben rendelkezzenek minden alapvető szabadságjoggal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben előírnak.

Szijjártó Péter szerint ha a magyarságra is kiterjesztenék a törvényt (jelenleg ez a krími tatárok, karaimok és krimcsákok élvezik a jogszabály adta előnyöket), azzal megoldódna a Budapest és Kijev közti viszály, ami a magyarok helyzete miatt alakult ki.

El sem tudok képzelni őshonosabb népet Ukrajnában, mint a magyar. Ez persze túlzás, de ettől függetlenül ezek az emberek évszázadok óta ezen a területen élnek – mondta a külügyminiszter. (A krími tatárokon, a karaimokon és a krimcsákokon kívül a dokumentumban más kisebbségről nem esik szó, pedig Ukrajnában mintegy 30 ezer anyaország nélküli gagaúz is él. A 2001. évi népszámlálás adataiban 248 200 krími tatár, 1 196 karaim valamint 406 krimcsák szerepelt.)

Szijjártó Péter rámutatott, hogy vannak olyan emberek, akik nem hagyták el a városukat, de életük során több államnak az állampolgárai voltak: Magyarországnak, Csehszlovákiának, a Szovjetuniónak, Szlovákiának és Ukrajnának. Lehet, hogy változott a terület hovatartozása, de ez a nép onnan nem ment el – fogalmazott a tárcavezető.

Hangsúlyozta, hogy ha az őshonos státuszt megkapná az ukrajnai magyarság, akkor lényegében csak visszakapná azokat a jogokat, melyek megillették a vonatkozó törvénymódosításokig.

Nyilatkozatát azzal zárta Szijjártó Péter, hogy folyamatosan egyeztet ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, de egyelőre nem sikerült áttörést elérni a kérdésben.

A 2014-es majdani események után felálló átmeneti ukrán kormány első dolga az volt, hogy megvonja a Viktor Janukovics megbuktatott oroszbarát elnök alatt kiterjesztett nyelvhasználati jogokat. Addig ugyanis ott, ahol egy adott nemzeti kisebbség aránya meghaladta a tíz százalékot, az általuk használt nyelvet második hivatalos nyelvként ismerték el. Ez nyilván az orosz-ajkúaknak szólt, de a magyarság számára is előnyökkel járt.

A majdani események után felálló kormány lépése azonban ürügyként szolgált Oroszországnak a Krím elcsatolására és a kelet-ukrajnai lázadás felszítására. Bár az intézkedés az orosz befolyást volt hivatott visszaszorítani, ahogy az azóta elfogadott, az ukrán államnyelv védelmét szolgálni hivatott jogszabályok is, a 100 ezres kárpátaljai magyarság számára mindez halálos döfésnek bizonyult.

Kijev egyelőre hajthatatlannak tűnik nyelvi kérdésekben. Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken kijelentette: költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény.

(Forrás)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei