Hasznos találkozó volt: Merkel és Biden egyetértettek, hogy nem értenek egyet

Hasznos találkozó volt: Merkel és Biden egyetértettek, hogy nem értenek egyet

17:00 Július 16, 2021

Politika 1473 6 хвилин

Українська

Joe Biden amerikai elnök Washingtonban fogadta Angela Merkelt csütörtökön, ahol a legnagyobb nézeteltérést az Északi Áramlat 2 ügye okozott.

A leköszönő német kancellárnak minden bizonnyal ez volt az utolsó látogatása a Fehér Házban, tizenhat éves vezetése alatt 23-szor utazott az amerikai fővárosba és négy amerikai elnököt „fogyasztott el”, így a mostani vizit afféle búcsúnak is beillett. A tárgyalások ennek megfelelően meglehetősen barátságos hangnemben zajlottak, a német politikus érdemeinek gyakori citálásával, éket csak az Északi Áramlat 2 ügye vert a szövetségesek közé.

A tengerentúlon ugyanis rossz szemmel figyelik, hogy a vezeték a Balti-tengeren keresztül közvetlenül, Ukrajna közvetítése nélkül szállítana orosz gázt Németországba, és egyáltalán, erősíti Oroszország energetikai pozícióit az öreg kontinensen. Nemcsak attól tartanak, hogy ezzel Kijev súlyos tranzitdíjaktól eshet el, de attól is, hogy Európa kiszolgáltatottabbá válhat, Moszkva nyomásgyakorlásra használhatja fel helyzetét, nem beszélve arról, hogy kiszoríthatja az amerikai cseppfolyós földgázt (LNG) a piacról. Angela Merkel most is azzal igyekezett lenyugtatni a kedélyeket, hogy az Északi Áramlat 2 az ukránok mellé, és nem helyett épül, Ukrajnára továbbra is fontos tranzitországként számítanak. A felek siettek leszögezni, hogy Moszkva nem használhatja fegyverként energiapolitikáját. És ha mégis?

A német kancellár figyelmeztetett, Berlin kész a leghatározottabb válaszra, például uniós szintű szankciók kivetésére Oroszországgal szemben.

Egyetértettek tehát abban, hogy nem értenek egyet, igaz, Joe Bidennek egyébként sem volt sok választása. Azzal a felismeréssel a fején találta a szöget, hogy beiktatásának idején az Északi Áramlat 2 már 90 százalékban elkészült, így a keze meg volt kötve. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy egy 11 milliárd dolláros projektet még az amerikaiak kedvéért sem fognak a kukába dobni, inkább előremenekült: visszavonta a gázvezeték építői ellen elrendelt szankciókat, és inkább konkrét biztosítékok kidolgozásába kezdett. Az Európai Unió már most is nagyban függ az orosz gáztól: importjának 41 százaléka érkezik Oroszországból, miközben a második Norvégia, 16 százalékkal.

A békülékeny hangnem mögött állhat az is, hogy Washington már kevésbé Oroszországban, mint inkább Kínában látja a legfőbb riválisát. Erőfitogtatásnak is beillik, hogy az amerikaiak éppen a napokban vezényeltek „szokatlanul nagy”, több mint két tucat F–22-es harci repülőgépből álló flottát egy hadgyakorlatra a csendes-óceáni Guam és Tinian szigetek támaszpontjaira.

Joe Biden adminisztrációja pedig ismét felvetette, hogy a hidegháborús időkhöz hasonló „vörös vonalat” kellene létesíteni Washington és Peking között, hogy vészhelyzet esetén elkerülhessék a konfliktust.

Angela Merkel egyébként az első európai vezető volt, akit Joe Biden az Ovális Irodában fogadott. Miután a német kancellár viszonya Donald Trump előző amerikai elnökkel köztudomásúan nem volt éppen felhőtlen, a média árgus szemekkel figyelte, hogyan jön ki egymással a két vezető. Arra az újságírói kérdésre, hogy hasonlítsa össze a viszonyát a két államfővel, Angela Merkel persze diplomatikusan csak úgy felelt: „Minden német kancellárnak érdeke, hogy együtt dolgozzon a mindenkori amerikai elnökkel.” Pedig a CNN éppen a vizitre időzítve „szellőztetett meg” botrányos részleteket a Washington Post két újságírójának hamarosan megjelenő könyvéből, amelyben azt állítják, Donald Trump nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt Angela Merkelre és németellenes kirohanásokat tett. Sajtóértesülések szerint korábban „hülyének” és „vesztesnek” is nevezte a német kancellárt.

Kétségtelen, hogy ehhez képest demokrata utódja sokkal barátságosabb arcát mutatta. Beiktatása után már februárban egyik első dolga volt, hogy visszavonta Donald Trump döntését az amerikai katonai erők kivonásáról Németországból. Megválasztását kíséri egyfajta csodavárás is a németeknél: a Pew Research Center kutatóintézet közvélemény-kutatása szerint 79 százalék bízik abban, hogy Joe Biden a helyes irányba kormányozza majd a világot, miközben Donald Trump esetében alig tíz százalék vélekedett hasonlóan.

(magyarnemzet.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei