Miért oszlott meg az EU a határnyitást illetően a koronavírus fertőzöttek számának csökkenését követően?

Kezdjük azzal, hogy Németországot és Franciaországot nagyon aggasztja az a tény, hogy az Egyesült Királyságból turisták nagy száma áramlik Dél-Európa irányába.  Éppen ezért Európa két befolyásos országa összehangolt fellépésre szólít fel annak fényében, hogy a Delta törzs megállíthatatlanul terjed az Öreg Kontinensen.

Mint láthatjuk, a jelenlegi helyzet, amely a Covid-19 Delta törzse miatt folyamatosan romlik, ismét kiélezte az Európai Unió, a külső határaira vonatkozó politikájáról szóló egyeztetést. És az ellentétek, amelyekről a pandémia kezdetén beszéltek, az EU júniusi csúcstalálkozóján ismét előtérbe kerültek.

Egyrészt Németország és Franciaország óvatosságra int a brit turisták hatalmas hulláma kapcsán, akik potenciális terjesztői a Delta törzsnek Európában. Másrészt a déli országok – Spanyolország, Portugália, Görögország – az idei turisztikai szezon miatt aggódnak, mivel abban reménykednek, hogy az ágazat lendíti fel gazdaságukat.

Angela Merkel, Németország kancellárja azonban már kritizálta Lisszabont az elhamarkodott határnyitás miatt, mivel májusban Portugália volt az egyetlen olyan ország az EU-ban, amely vállalta, hogy befogadja a nagy-britanniai turistákat. Később a portugál hatóságok a Delta törzs okozta fertőzések számának növekedésével szembesültek és kénytelenek voltak korlátozásokat bevezetni.  

Néhány nappal ezelőtt, június 25-én Lisszabon bejelentette: újabb korlátozásokat vezet be, többek között kéthetes karantén azon britek számára, akiknek még nem kapták meg a koronavírus elleni vakcina mindkét adagját.

Spanyolország is visszalépett, és ismét negatív PCR-tesztet követel az Egyesült Királyságból érkező utazóktól, pedig ezt a követelményt májusban eltörölték. Tehát, mind Lisszabon, úgy Madrid is most aratja „gyümölcseit” rövidlátó politikájának.

Ezen körülmények okán, az indiai Delta törzs terjedésének lassítása érdekében, amely sokkal agresszívebb és fertőzőbb, mint a brit Alfa törzs, Merkel kancellár tovább akar lépni és megszigorítani a követelményeket mindazokkal szemben, akik be akarnak lépni a schengeni térség területére.

Szakértők szerint a helyzet bonyolult. „Ennek az európai koordinációnak (külső határok politikája) nagyon kevés esélye van a sikerre… Komoly ellentétek vannak azon országok között, amelyek állampolgáraik egészségét akarják megmenteni, és azok között, akik a turista szezon megmentése miatt aggódnak jobban” – közölte Patrick Martin-Genier, a párizsi politikai tanulmányok Intézetének európai szakértője.

„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy leginkább Európa déli országai gazdasága sínylette meg járványt, mivel gazdasági modelljük alapja a turizmus” – jegyezte meg Edward Simon, a Francia Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézete kutatási osztályának vezetője.

Például Görögország azon országok közé tartozik, amelyek politikája megosztja az egységes Európát, mivel megnyitotta ajtaját azon utazók előtt, akik nem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott vakcinával vannak beoltva. Ismeretes, hogy Görögország gazdasága nagyban az idegenforgalomtól függ, ezért Athén szabadon engedi be a turistákat, akik orosz és kínai oltóanyaggal vannak beoltva.

„Először is el kell ismernünk mindazokat az oltóanyagokat, amelyeket az EMA jóváhagyott, és amelyek képesek hatékonyan harcolni a vírus mutációival, beleértve a Delta variánst is, – közölte Emmanuel Macron, Franciaország elnöke. – Ilyen koordinációra van szükség a harmadik országok állampolgárai beutazására vonatkozó szabályok összehangolásához. Ez az európai „zöld útlevél” hatékonyságának alapvető feltétele”.  

Mint ismeretes, a „zöld” oltási útlevél július 1-jén lépett hatályba, ami lehetővé teszi tulajdonosainak, hogy szabadon mozogjanak az európai országok között.

Viszont jogi értelemben minden európai országnak joga van önállóan eldönteni, hogy beengedi-e országa területére azokat a személyeket, akik NEM az EMA által jóváhagyott (Pfizer, Moderna, Astra Zeneca vagy Johnson & Johnson) oltóanyaggal vannak beoltva.

„Már láthattuk, hogy még Franciaország és Németország között sem mindig hatékony a koordináció, főleg ha más országokban dolgozó munkavállalókról van szó, emelte ki Patrick Martin-Genier. – És ez a helyzet arra kell, hogy rávezessen bennünket, hogy rájöjjünk, hogy az egészségügyért az Európai Unió kell felelősséget vállaljon, ehhez megfelelően módosítani kell a megállapodást”.

„Európának nincs egységes egészségügyi politikája, de ennek ellenére össze kell hangolni az Unió tagországai politikáját ezen a területen”, – mondta Edward Simon. – Ez nagyon nehéz egy 27 tagországból álló szervezetben. Másrészt pozitívumnak számít, hogy az európai vezetők készen állnak megvitatni az effajta kérdéseket. És ennek bizonyítéka, hogy Görögország elismerte partnerei aggodalmát”. Június 28-án Athén megadta magát Brüsszelnek, és PCR-tesztet írt elő az orosz turisták számára. Sőt, még azoktól is, akiket megkapták a Szputnyik V mindkét adagját.

De Európa újabb kihívással néz szembe. Augusztus végéig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDPC) előrejelzése szerint az EU-ban az új koronavírus fertőzéses esetek 90%-át a Delta törzs fogja okozni.

És itt felmerül a kérdés: „Ha a Delta elleni harcban elkerülhetetlen a vereség, akkor miért is kell korlátozásokat bevezetni a határokon?”. „Ahhoz, hogy időt nyerjünk”, – magyarázza Edward Simon. „A lényeg, hogy minél több embert érkezzünk beoltani…”.

Az oltási folyamat Európában lassan javul. Bár számos országban az elmúlt napokban a lassulás tapasztalható. De ha hiszünk a tudósoknak, akkor a „Delta” törzzsel lehet harcolni. Az orvosok azt állítják, hogy a vakcina, a törzs magas agresszivitása és fertőzöttsége ellenére, megbízható védelmet nyújt. A tudósok azonban kihangsúlyozzák, hogy mindkét adagra szükség van a maximális hatás eléréséhez.

Eközben a június végi adatok szerint csak minden harmadik európai lakos kapta meg a koronavírus elleni vakcina mindkét adagját. Ennek ellenére az Európai Bizottság nem adta fel a vakcinációs folyamat legelején meghatározott ambiciózus célját, és abban bízik, hogy július végéig beoltja a felnőtt lakosság 70%-át.

NEWSMAKER