Ukrán össztűz zúdul a kárpátaljai magyarokra

Ukrán össztűz zúdul a kárpátaljai magyarokra

10:16 Március 12, 2021

Politika 10750 14 хвилин

Українська

Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítéséről és a románokkal való közös fellépésről is beszélt a Krónikának adott interjúban.

– Budapesten beszélgetünk, Ön most huzamosabb ideje itt tartózkodik. Mi ennek az oka?

– A KMKSZ által létrehozott alapítványok ellen körülbelül két éve folyik nyomozás, és házkutatásokra került sor az én lakhelyemen is. Jelenleg készül a vádirat az ügyben. A vád: szeparatizmus támogatása, illetve hazaárulás. Ezt az ukrán törvények tizenkét-tizenöt év börtönnel büntetik. A másik ok az, hogy nem lehet szabadlábon védekezni, s előzetes letartóztatásban akár több évet is el lehet tölteni. Ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a vádirat közzétételét. Ez még nem történt meg.

– Sokat hallunk mostanában a kárpátaljai magyarok elleni jogfosztásokról, arról viszont jóval kevesebbet, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában. Mi van most a keleti fronton? Háborúban áll-e még Ukrajna Oroszországgal? Mennyire nevezhetjük stabil államnak Ukrajnát?

– Van egyfajta viszonylagos stabilitás. A 2014 utáni események következtében Ukrajna elvesztette a Krím félszigetet, amelyet Oroszország annektált. Mint tudjuk, Kelet-Ukrajnában fegyveres konfliktus alakult ki. Ez a konfliktus az idő folyamán befagyott, s egyfajta állóháborúvá változott. Jelentős hadi események az utóbbi időben nem történnek, azonban a megoldás sem látszik. A folyamatok rányomták a bélyegét az egész Ukrajnára, amely továbbra is egy igen jelentős szociális, gazdasági, politikai válságban van. Ebből a válságból úgyszintén nem látszik a kiút. Ukrajna GDP-je ma sem éri el az 1991-es szintet. Népességégében, gazdaságában, iparában egyaránt jelentős visszaesés következett be. A gazdasági fejlődés hanyatlása természetesen kihatott az ország szociális helyzetére is, aminek következtében igen jelentős Ukrajnában az elvándorlás, a külföldön való munkavállalás. Az ország lakosságának több mint fele létminimum alatt él.

– Az utóbbi években Ukrajna híres, hírhedt volt arról, hogy az országot a kijevi, de a helyi politikát is a korrupt oligarchák irányítják. Változott-e e tekintetben valami Volodimir Zelenszkij államfővé választása után?

– Jelentős változásokat nem tapasztalunk. Az oligarchikus rendszer még Leonyid Kucsma volt államfő idején alakult ki. Azóta néhány jelentős oligarcha irányítása alatt van Ukrajna gazdaságának döntő többsége. Ezeknek az oligarcháknak a befolyása nem csökkent. Az utóbbi időben voltak olyan hangok, amelyek szerint Zelenszkij meg fogja próbálni valamilyen módon átalakítani ezt a rendszert. De ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Lehet, hogy egyes oligarchákat sikerül majd visszaszorítani, azonban ahhoz, hogy ez a korrupt rendszer és az oligarchauralom megszűnjön, alapjaiban kellene átalakítani, átszervezni a társadalmat és a gazdaságot.

– Zelenszkij elnökkel kapcsolatban nagy várakozások voltak mind a kárpátaljai magyarok, mind Magyarország részéről. Ma már látjuk, hogy a kisebbségi jogokat érintő lényeges kérdésekben semmiféle elmozdulás nem történt. Listázni fogják a kettős állampolgárokat, akik a jövőben nem tölthetnek be állami, önkormányzati tisztséget. Van-e bármiféle bizakodásra okot adó jel?

– A kárpátaljai magyar szavazók mintegy hetven százaléka támogatta Zelenszkijt az elnökválasztáson. Ez a támogatás persze nem elsősorban Zelenszkijnek szólt, sokkal inkább egy elégedetlenségi voks volt Petro Porosenko volt államfő politikájával szemben. Zelenszkij a kampányban igyekezett megkerülni a nyelvi, oktatási kérdésekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást, de azt sugallta, hogy ezekben pozitív változások következnek. Az egyik fő megoldandó témaként a háború és béke kérdését emlegette. Később bebizonyosodott, hogy az utóbbi ügyben nem történt előrelépés. A minszki szerződést – amely az egyetlen nemzetközi szinten elfogadható módja lenne ennek a konfliktusnak a kezelésére – a jelen formájában nem kívánja végrehajtani a kijevi kormányzat. Új megállapodás viszont nincs. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben Zelenszkij magáévá teszi a korábbi, Porosenko-féle politikát, amely mélyen megosztja az ukrajnai társadalmat, és rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget is. A középfokú oktatási törvény nem hozott javulást, a nyelvtörvény életbelépése pedig felszámolja a nyelvi jogokat Ukrajnában, és nagyon sok konfliktust okozott, s fog még okozni a jövőben is. Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti: az ukrán hatalom már több alkalommal nekifutott az ügynek. Véleményem szerint a kettős állampolgárságot az ukrán törvények jelenleg sem tiltják. A tervek szerint tovább kívánják korlátozni a kettős állampolgárok jogait, ami ellentétes a jogegyenlőséggel.

– Az oktatási törvény jogfosztó voltáról általánosságban már eddig sok szó esett. Egészen pontosan hogyan érint egy kárpátaljai magyar diákot ez a jogszabály?

– A törvény hatályban van, az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek számára 2023-ban fog teljes mértékben érvénybe lépni. Ez tulajdonképpen a kisebbségi nyelven történő oktatásnak a teljes felszámolását jelenti Ukrajnában. Magyar, román, orosz, bolgár tannyelvű iskolák nem lehetnek. Csak ukrán nyelvű tanintézetek működhetnek, amelyekben esetleg magyar vagy éppen román tannyelvű osztályok is helyet kaphatnak. A törvény diszkriminatív módon négy csoportot állapít meg. Az első csoport az ukránoké, ők tanulhatnak az anyanyelvükön az első osztálytól az egyetemig. A második csoportba tartoznak a krími tatárok, akiknek lehet anyanyelvű oktatása középiskola végéig. A harmadik csoportot az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek – azaz a magyarok, a románok és a bolgárok – képezik, akik számára elemi szinten lehetséges az anyanyelven történő oktatás, s egy bizonyos százalékban, pár tantárgyat a felsőbb osztályokban is anyanyelvükön tanulhatnak. Végül a negyedik csoport az oroszoké, akiknek nincs joguk saját anyanyelvükön tanulni. Az elkövetkezőkben a felsőoktatásban is csak ukránul lehet tanulni. Ez azt jelenti, hogy az ukrán alkotmány, illetve az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződések által biztosított kisebbségi oktatási jogokat az érintett nemzetiségek többé-kevésbé elvesztették.

– Mi a helyzet a nyelvtörvénnyel?

– Tulajdonképpen a nyelvi jogokat teljes egészében felszámolták. A közigazgatásban a kisebbségi nyelvek használatát a magánszférába szorították vissza. Még az üzleti életben sem használható a kisebbségek anyanyelve, ami már a magánszféra szintjén is konfliktusokat okoz. Például egy étteremben, egy üzletben akkor lehet a saját anyanyelvén kiszolgálni a klienst, ha ő ezt kifejezetten kéri. Óriási visszalépés következett be a nyelvhasználat kérdésében, ráadásul ezek a szabályozások úgyszintén ellentétesek az ukrán alkotmányban rögzítettekkel, Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a nyelvi chartában foglaltakkal. Ezek az intézkedések továbbra is gerjesztik az országon belüli feszültséget, hiszen Ukrajna megmaradt egy többnemzetiségű, többnyelvű országnak.

– Tisztázzuk: ha egy magyar ember anyanyelvén szólal meg, magyarul köszön egy étteremben, az a törvény értelmében már elégséges jelzés a párbeszéd nyelvére vonatkozóan, vagy külön kérnie kell az adott esetben szintén magyar pincértől a közös nyelvük nyilvános használatát?

– Kérnie kell, hogy anyanyelven kommunikálhasson. A magyar pincér pedig alapvetően ukrán nyelven köteles kiszolgálni az adott esetben szintén magyar vendéget.

– A kárpátaljai magyarokkal azonos hajóban eveznek az ukrajnai románok is. Van-e valamiféle együttműködés velük a kisebbségi jogfosztottság ügyében?

– Volt is, van is együttműködés. Ukrajnában ugyanakkor az egyetlen szervezett kisebbség a magyar, a románoknak nincs pártjuk, átfogó társadalmi szervezetük sincs. A bukovinai románokkal, illetve az Odessza megyei moldovaiakkal (az ukrajnai román kisebbség egy része moldovainak vallja magát) mindig volt együttműködés. A románokkal vagyunk azonos helyzetben, ők is próbálják oktatási rendszerüket megőrizni, gyakran együtt voltunk különböző európai szerveknél, egyeztetni szoktuk a nyelvi jogok megőrzésével kapcsolatos stratégiánkat.

– Mit gondol, az a drámai folyamat, ami Ukrajnában történik a kisebbségi jogfosztások terén, mit üzen az erdélyi magyaroknak? Lehet-e valamiféle tanulsága a kárpátaljai történéseknek?

– Tudjuk, hogy az erdélyi magyarság is megélt sok mindent huszadik századi történelme során. De ez mindegyik határon túli magyar közösségre igaz. Nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság rosszabb helyzetben volt Ceaușescu idején, mint a kárpátaljai magyar közösség Brezsnyev vagy Gorbacsov alatt. Most Kárpátalján vannak nehezebb helyzetben. A tanulság az, hogy a határon túli magyarok jogai törékenyek. Ukrajnában a rendszerváltás idején, röviddel azután az akkor elfogadott nemzetiségi törvény, az ukrán alkotmány, a nyelvtörvény, ha nem is volt tökéletes, de széles körű jogokat biztosított a kisebbségek számára. És ne feledjük a kétoldalú államközi alapszerződéseket sem. Az Európai Tanácsban született nemzetközi szerződések – amelyekhez a térségbeli országok csatlakoztak – úgyszintén biztosítottak bizonyos nyelvi, oktatási jogokat. Úgy tűnt, hogy ezek a dokumentumok, jogszabályok kiszámíthatóvá teszik a jövőnket. Aztán kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így, s egy állam nagyon gyorsan fel tudja számolni ezeket a jogokat. Ráadásul ezzel kapcsolatban elmaradt a nemzetközi nyomásgyakorlás. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Minority SafePack. Meg kell próbálni abba az irányba terelni az európai közösséget, hogy teremtsen szilárd alapokat az őshonos nemzeti kisebbségek jogait illetően. Ha ugyanis Kárpátalján fel lehet számolni a jogokat, akkor azt bármelyik Kárpát-medencei országban meg lehet tenni.

(Pataky István/kronikaonline.ro/transobserver.ro)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei