Bocskor Andrea: Remélem, egyszer vissza tudunk térni a racionális és előremutató ukrán–magyar párbeszédhez

Bocskor Andrea: Remélem, egyszer vissza tudunk térni a racionális és előremutató ukrán–magyar párbeszédhez

14:23 Január 7, 2021

Politika 6871 19 хвилин

Українська

Bocskor Andrea, kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő az Európai Parlamentben történt változásokról, a koronavírus-járvány okozta állapotokról, Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatáról, a kárpátaljai magyar közösség jelenlegi helyzetéről, valamint a jövőbeli tervekről beszélt.

– Másfél évvel a 2019 májusában megtartott európai parlamenti választások után mik a tapasztalatai az előző ötéves ciklust követően?

– A mostani ciklus több szempontból is különbözik az előző időszaktól. Az Európai Parlament összetétele merőben megváltozott, közel 60 százalékban új, kisebb-nagyobb politikai tapasztalattal rendelkező képviselők kerültek be, megerősödtek a liberális, zöld és baloldali frakciók, s ezáltal egyre inkább háttérbe szorulnak a hagyományos keresztény-konzervatív értékeket valló és közvetítő politikai pártok. Egyre jobban érezhető a távolodás a hagyományos értékektől, gondolkodástól, nagyobb teret kapnak a liberális mainstream politikai témák. Emiatt a párbeszéd és a kompromisszumok létrehozása nehezebbé vált, főleg bizonyos kérdésekben: például a család, a nők jogai, a bevándorlók vagy az egyes kisebbségek fogalmának értelmezése is éles szembenállásokat okoz. Míg a távoli országok emberi és kisebbségi jogsértéseit hangosan és vehemensen elítélik az Európai Parlament képviselői, mint például szolidaritást vállaltak a Black Lives Matter (magyarul: a fekete életek számítanak – a szerk.) mozgalommal, ugyanez a kiállás kevésbé érezhető például az őshonos nemzeti kisebbségek vagy akár az iszlamista támadások áldozatai irányában. Nagyon gyakran érzem azt, hogy elbeszélünk egymás mellett, és legnagyobb sajnálatomra az Európai Néppártban is elindult ez a balratolódás, a liberális médiának és a hangos NGO-knak való megfelelési kényszer. A kettős mérce, a politikai boszorkányüldözés sajnos egyre inkább szembetűnő a jelenlegi ciklusban, hisz azok, akik kiállnak saját elveik mellett, és nem hajlandóak belesimulni ebbe a pc (polkorrekt – a szerk.) fősodorba, zavaró tényezővé válnak.

Ez év márciusában az EP működése, ügymenete eléggé felborult a Covid–19-járvány rohamos terjedése miatt. A kezdeti tétovázás és ad hoc döntések után az Európai Parlament végül is a világjárvány ellenére sem függesztette fel munkáját, bár döntéseit azóta vitatható jogszerűséggel fogadja el online szavazások formájában. Az utazási és biztonsági előírások miatt már március óta Strasbourg helyett Brüsszelben tartják a plenáris üléseket, ami rendhagyó az EP történetében, de szükségszerű. A mostani ciklus első időszakát történelmi súlyú témák és döntések létrejötte jellemzi, mint pl. a Brexit-tárgyalások az Egyesült Királysággal, az EU hétéves pénzügyi keretéről és a Next Generation helyreállítási csomagról szóló szavazások, valamint a Covid–19 megfékezése érdekében hozott intézkedések. Míg az előző ciklust a kiszámíthatóság és tervezhetőség jellemezte, a jelenlegi időszakban ezt felváltotta a gyors és szükségszerű döntések meghozatala, az alkalmazkodás és a digitális térben zajló ügymenet.

– A 2020-as év nem várt eseményei – a világjárvány – ellenére a munka nem állt meg. Hozott-e változásokat az elmúlt időszakban az EP és az EB (Európai Bizottság) új vezetésének munkája?

– Természetesen az új vezetők új prioritásokat, új elveket, ezáltal változásokat hoztak magukkal. Ez az EP és az EB vezetésében is tükröződik. Az EP szocialista elnöke gyakran hoz önkényes, vitatható döntéseket, pl. saját baloldali szemléletét nyilatkozatain keresztül úgy közvetíti, mintha az a teljes EP álláspontja lenne, ezért sokszor éri kritika. Az EP is sokszor szereptévesztésben van, hatalmának megnövelésére törekszik. Az EB Ursula von der Leyen vezetésével gőzerővel kezdte meg a munkát, viszont a Covid–19-járvány felülírta az Európai Unió és vele együtt a döntéshozók mindennapjait is. A figyelem középpontjába, bár kissé megkésve, leginkább a járvány elleni intézkedések, a vakcina kérdése és a gazdaságok helyreállítása került. A jelenlegi vezetésnek a Covid–19 árnyékában és a sorsdöntő kérdések megoldása mellett is van kapacitása a politikai agenda megvalósítására: a migránsok betelepítésének legális lehetőségeire tettek javaslatot, és a jogállamisági eszköz bevezetésével akarják az ezt ellenző tagállamokkal elfogadtatni a tervet. Emellett sokszor avatkozik be az EB és az EP is szubszidiaritási kérdésekbe, vagyis olyan területekbe, melyek tagállami hatáskörbe tartoznak, ezáltal folyamatosan pellengérre állítják Magyarországot vagy Lengyelországot mindenféle csip-csup ügy miatt, míg például Franciaországban történelemtanárt fejeznek le az elvei miatt, vagy újságírókat gyilkolnak meg, mint Máltán. Utóbbiakról viszont mélyen hallgatnak, és nem szabad említeni sem. Bízom abban, hogy a következő időszakban pozitív változásoknak lehetünk a tanúi, viszont a realitások talaján maradva úgy gondolom, hogy az igazi változásokra csakis azután kerülhet sor, miután a legfelsőbb szinteken véget vetnek a bizonyos tagállamokkal szembeni boszorkányüldözésnek, visszatérnek az Európai Unió gyökereihez, a tagállamok szuverenitásának és szubszidiaritásának tiszteletben tartásához, illetve felveszik a harcot az álhírekkel szemben. Mindezek nélkül nehéz változásokról beszélnünk.

– Az EP december 14-i brüsszeli plenáris ülésén megvitatta az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Úgy tűnik, történhet előrelépés az európai őshonos kisebbségek jogérvényesülése érdekében?

– Igen, úgy gondolom, ez egy nagyon nagy előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés terén. Óriási haladásnak tartom, hogy egyrészt plenáris vita keretében vitattuk meg az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségek helyzetét, továbbá egy állásfoglalás elfogadására is sor került, melyben az Európai Parlament a „támogatásáról biztosítja a Minority SafePack (MSP) – egymillió aláírás a sokszínű Európáért európai polgári kezdeményezést. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós szabályok közös keretét, továbbá a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, tartsák tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és biztosítsák e jogok teljes körű érvényesítését. Mi, akik kiállunk a kisebbségi jogokért, nagyon reméljük, hogy az Európai Bizottság januári hivatalos válaszában végre konkrét javaslatokat fogalmaz meg a kisebbségvédelem terén, hiszen 1,2 millió uniós állampolgár akarata nem söpörhető csak úgy szőnyeg alá. Mint tudjuk, az Európai Bizottság 2013-ban visszautasította a kezdeményezés regisztrációját, de a szervezők fellebbezést nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához, mely 2017-ben megsemmisítette a Bizottság határozatát, így indulhatott el az aláírásgyűjtés. Három évvel később pedig már reményekkel telve bízunk a kisebbségvédelem pozitív előrehaladásában. Úgy vélem, hogy ez óriási hatással lesz az Európai Unió partner- és tagjelölt országaira is, hiszen erre alapozva még inkább számon kérhető a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az olyan országok esetében, mint például Ukrajna, ahol folyamatosan szűkülnek ezek a jogok, már-már az erőszakos beolvasztás határát súrolva, ami fölött az EU is szemet huny több esetben.

– Számos alkalommal tett tanúbizonyságot arról, hogy kárpátaljai származású képviselőként szívén viseli szülőföldje és a kárpátaljai magyarság sorsát. Európai parlamenti munkája során a kárpátaljai magyarság tekintetében milyen eredmények születtek?

– Mint már említettem, nagyon nehéz dolgunk van az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése vagy védelme terén, hiszen uniós részről eddig állandóan azt szajkózták, hogy ez tagállami hatáskör, s még inkább ez érvényesült, ha valamelyik szomszédsági vagy partnerország nemzeti kisebbségi közösségéről esett szó. 2014-ben, amikor megkezdtem a képviselői munkámat, úgy gondoltam, hogy mind az Európai Unió, mind a demokratikus európai utat választó Ukrajna partner lesz abban, hogy valódi eredményeket érjünk el az alapvető emberi és kisebbségi jogok terén, hogy együtt dolgozzunk, közös célokat és irányvonalat alakítsunk ki a jogegyenlőség és sokszínűség alapelvei szerint. Sajnos, ennek az ellenkezőjét tapasztaltam, tapasztalom. Úgy tűnik, a geopolitikai, gazdasági és egyéb szempontok felülírják az európai értékeket. Sok esetben, amikor az Ukrajnában tapasztalható katasztrofális kisebbségi helyzetről, folyamatos jogszűkítésekről tájékoztattam a képviselőtársaimat, azt kaptam válaszul, hogy túlzok, és felnagyítom a problémát, illetve hogy a kárpátaljai magyar közösség ügye nem olyan fontos, mint Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Minél közelebb kerül Ukrajna az Unióhoz, az EU annál inkább elnéző vele szemben, főleg ami a kisebbségi jogszűkítéseket illeti, viszont pozitívnak tekinthető, hogy nincs olyan Ukrajnával foglalkozó EU-bürokrata, aki ne tudna vagy ne hallott volna a KMKSZ-ről és a kárpátaljai magyar közösség érdekérvényesítő törekvéseiről. A 2017-es oktatási, majd a 2019-es nyelvtörvény, valamint a kárpátaljai magyar közösséget ért sérelmek és az aktuális helyzet állandóan napirendjén van az EU–UA Társulási Tanács üléseinek, főleg, mióta Várhelyi Olivér az EB bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa. Továbbá fontos eredménynek tartom, hogy az EP 2014 óta elfogadott, Ukrajnával kapcsolatos határozatai, munkadokumentumai szintén tartalmazzák a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, biztosítására való felszólításokat, a kisebbségi jogsértésekre vonatkozó utalásokat.

Az évek alatt számos konferenciát szerveztem a témában a kárpátaljai magyarság képviselőinek, Ukrajna más nemzeti kisebbségi képviselőinek kisebbségi jogvédők bevonásával. Felszólalásokban, jelentésekhez benyújtott módosító javaslataimban, bizottsági kérdésekben fogalmaztam meg, hívtam fel a figyelmet a kárpátaljai magyarságot ért jogsértésekre, atrocitásokra, az elfogadhatatlan és diszkriminatív oktatási és nyelvtörvényre, a gyűlöletbeszéd-kampányokra és a gyűlölet-bűncselekményekre, amelyek a kárpátaljai magyarság ellen irányultak és továbbra is irányulnak. A legutóbbi események – az SZBU megfélemlítő házkutatásai a KMKSZ elnökénél, Brenzovics Lászlónál, a KMKSZ-nél és jótékonysági alapítványainál, a politikai nyomásgyakorlás, illetve hogy munkám miatt felkerültem a Mirotvorec oldal úgynevezett „halállistájára” – mozgatták csak meg az európai politikusokat, úgy tűnik, az EU csak nagyon drasztikus események hatására eszmél fel. A kárpátaljai magyarokat évek óta érő atrocitások ellen eddig csak az anyaország és kormánya állt ki, míg most a történések kapcsán a Fidesz–KDNP delegációja mellett az Európai Néppárt-frakció és több EP-képviselő is a szolidaritását fejezte ki. Továbbá Várhelyi Olivér EU-biztos és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is nyilvánosan szót emelt, és elfogadhatatlannak ítélte a Mirotvorec honlapon megjelent tartalmat, felszólított annak visszavonására. Biztosított afelől, hogy a tőlük telhető módon közbeavatkoznak a kisebbségek jogainak megvédése érdekében, különösen ami a magyar kisebbség helyzetét illeti. Sajnos, ilyen drasztikus dolgoknak kell történniük, hogy az EU felfigyeljen egy problémára. Remélem, hogy a 2021-es év végre pozitív változásokat hoz a kárpátaljai magyarság életébe, és Ukrajna eleget tesz a nemzetközi kötelezettségvállalásainak, végrehajtja a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája ratifikációjával vállalt kötelezettségeket, továbbá a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat az oktatási és a nyelvkérdés terén.

Viszont, hogy néhány pozitívumról is szót ejtsek, nagy örömmel tölt el, hogy képviselői pályafutásom során számos lehetőségem nyílt bemutatni vidékünk történelmi, kulturális, gasztronómiai sokszínűségét, hagyományait a nemzetközi színtéren, az Európai Unió szívében. Elsőként a málenkij robot, a kárpátaljai magyarság holokausztja került bemutatásra egy kiállítás keretében Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. Ezt követen számos más rendezvényre is sor került, melyek közül néhánynak mind az Európai Parlament, mind a Balassi Intézet, mind pedig a Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálata otthont adott. Már öt alkalommal került megrendezésre a Brüsszeli Kárpátalja Nap című rendezvényünk, melyek során színházi előadások, népzenei produkciók, filmek, konferenciák és pódiumbeszélgetések keretében szemléltettük a kárpátaljai magyarság hányattatott sorsát, kitartó erejét, összefogását, egyediségét, fotókiállítás keretében mutattuk be az épített, kulturális, szakrális és történelmi hagyatékunkat, Kárpátalja csodálatos vidékét.

– Milyen tervekről beszélhetünk 2021-et illetően?

– A 2021-es évre szóló terveim nagyban függenek a járványhelyzet alakulásától, amelyet a vakcinázással remélhetőleg hamarosan megoldanak. 2020-ban nagyon hiányzott a kapcsolattartás a választókkal, hisz nem fogadhattunk látogatócsoportokat, nem szervezhettünk kulturális rendezvényeket, el kellett halasztanunk például a Brüsszeli Kárpátalja Napot, és konferenciákat is csak online formában rendezhettünk. Mivel nem lehetett közvetlen tárgyalásokat sem folytatni, s az irodáinkba is csak időnként mehettünk be, nagyon személytelenné vált a munka, ezért remélem, 2021-ben ebből a szempontból is visszatér az élet a normál kerékvágásba. Továbbá nagyon remélem, hogy jövőre újból szervezhetünk konferenciákat, meghallgatásokat Brüsszelben és Strasbourgban, melyek sokkal hatékonyabbak és hitelesebbek, ha a szakértők személyes jelenlétével kerülnek megrendezésre. Újból fogadhatunk látogatócsoportokat, ahol a vendégeinknek lehetőségük van megtekinteni Brüsszel és Strasbourg gyönyörű városait, személyesen meglátogatni az Európai Parlament épületeit, megismerni annak munkáját és így az én tevékenységemet is. Szeretnénk megszervezni az elmaradt kiállításainkat, rendezvényeinket, melyek során ismét bemutathatjuk piciny vidékünket az európai polgároknak, megismertethetjük velük egyedi és csodálatos értékeinket.

Végezetül, minden nehézség ellenére továbbra is a kárpátaljai magyarság jogaiért és élhetőbb, biztosabb jövőjéért fogok küzdeni, mert hiszem, hogy Ukrajna csak úgy válhat az európai országok egyenrangú tagjává, ha elfogadja az európai játékszabályokat, jogbiztonságot és jogegyenlőséget teremt, garantálja a békés és zavartalan életet, illetve megoldja az ország problémáit, nemcsak elkendőzi azokat mesterséges feszültségek gerjesztésével, ellenségképekkel, negatív hangulatkeltéssel, megfélemlítő nyomásgyakorlással. Remélem, egyszer vissza tudunk térni a racionális és előremutató ukrán–magyar párbeszédhez, amely a kölcsönös tiszteleten, partnerségen és megoldáskeresésen alapul, mely tartós és megvalósítható konszenzust hozhat. Bízom benne, hogy a sok évtizedes békés együttélés Kárpátalján folytatódni fog, és a kárpátaljai magyar közösség továbbra is otthon érezheti magát szülőföldjén.

(Csuha Alexandra/Kárpátalja hetilap)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei